SikaMur

Kapilláris víz – Profi és gyors megoldás a SikaMur technológiával!

Régi épületek klasszikus problémája a kapilláris víz

Az emelkedő falnedvesség vagy kapilláris víz régi épületek egyik tipikus sajátossága. Ezen épületek építésének az idején az építkezők még nem alkalmaztak, vagy nem is tudtak alkalmazni vízszigetelő anyagokat. Ilyen anyag például a bitumen és a hasonló, napjainkban vízszigetelésben alkalmazott anyagok.

A régi épületeket egy másik érdekes jellemzője, hogy meglepően gyakran alapzat nélkül építették őket, közvetlenül a földre. Miután az építésekhez használt alapvető építőanyagok, mint a tégla, a kő, a malter vagy a beton kisebb-nagyobb mértékben porózusak, a falszerkezetben lévő mikrokapillárisokon keresztül a nedvesség a talajból fokozatosan felfelé mozog, és a fal átnedvesedik. Ezt nevezzük kapilláris víznek.

Mi okozza ezt a feláramlást?

Ezt a jelenséget a víz felületi feszültsége okozza. Ugyanis a vízmolekulák polarizációja az, aminek a közvetlen következménye a hajszálcsövesség. Így a kapilláris hatás miatt a falban a víz felfelé „kúszik”, és mozgás közben további elektromágneses mezőt hoz létre, ezzel növelve a kapilláris hatást.

Mire figyeljünk kapilláris víz esetén?

Az ilyen problémával küzdő épületek szerkezeti és statikai sajátosságai miatt, az emelkedő nedvesség megfékezésének módszerét kellően nagy körültekintéssel kell kiválasztanunk. A mai technológiák segítségével, már lehetőségünk van megakadályoznia felnedvesedést, sőt utólagos szigetelést biztosíthatunk az épületeknek. Legyen szó múltszázad eleji házak, műemlék épületek felújításáról, vagy vályog építmények utólagos vízszigeteléséről, a legújabb módszerek lehetőséget biztosítanak a kapilláris vízszigetelésre. Mielőtt választanánk a megoldási lehetőségek közül, érdemes jól körüljárni a témát. Ne feledjük, hogy érdemes a lehető leggyorsabb és legbiztosabb módszert választanunk!

Sajnos nem csak a régi épületeknél fordul elő

A kapilláris nedvesség előfordulhat olyan újabb épületekben is, amelyeknek a vízszigetelése ugyan biztosítva lett az építés során, de az valamilyen formában megsérült. Tehát az ilyen épületek esetében, a problémát a sérült vagy megrongálódott vízszigetelés okozza, és emiatt jelentkezik a felnedvesedés folyamata. Ezen kívül még árvizek esetén szokott a kapilláris nedvesség megmaradni az építmények falában, itt is, ugyancsak a vízszigetelés megrongálódása miatt.

Egyéb nedvesedés a falakon

A páralecsapódás útján kialakuló nedvesség a pincétől a padlásig okozhat további kellemetlenséget és költséges károkat. Páralecsapódással legtöbbször vagy a tetőszigetelés repedéseiben, vagy azokban a sarkokban találkozhatunk, amelyek egyik oldala külső főfal. A házon belül pedig ott, ahol a hőszigetelés hiányos, ahol nagyobb hőmérséklet különbségek alakulnak ki, és ahol a hiányos szigetelőrétegbe a meleg, páradús levegő beszivárog.

Károk a víz és az ásványi sók miatt

Az előzőekben bemutatott folyamatok leegyszerűsítve négyféle kárt okozhatnak:

  • Keletkezhet mechanikus kár, amikor a nedvesség a repedésekbe szivárog, majd végül megfagy, és így kitágul és szétfeszíti a meglévő repedést.
  • Az ásványi sók külön is, valamint a vízzel együttesen is károkat okozhat. Az ásványi anyagok ugyanolyan feszítő hatást gyakorolnak a repedésekre, mint a fent említett jég esetében. Az ásványi sók egyre nagyobb mennyiségben rakódnak le a falak átnedvesedésével arányosan, így tágítva tovább a réseket.
  • A károk harmadik típusát az úgynevezett biológiai jellegű károk jelentik. Ezek az építőanyagokat károsíthatják vagy ami még rosszabb, le is rombolhatják azokat. Az ilyen esetekben mikroorganizmusok támadják meg az épületet, amelyek homlokzata láthatóan zöldes színezetet kap a nem kívánt élősködőktől. Ugyanide, a biológiai veszélyek közé tartozik a penészesedés is az épülethelyiségek sarkaiban, illetve a bútorok mögötti falfelületen. A penész mindig a páralecsapódás következménye.
  • A negyedik csoportba tartozik a vegyi korrózió. Ezt a jelenséget a levegőben és a csapadékvízben található gázok idézik elő. Jelei a hámló vakolat, a lepergő festék, a terméskő porladása, valamint az építőanyagok fokozatos gyengülése. Balkonokon gyakran előforduló jelenség. A gáznemű szennyező anyagok a betonacélt körülvevő betont rongálják, ezáltal annak védelme is csökkenni kezd, majd a megindult rozsdásodás szétfeszíti a szennyezett betont.

Mit tehetünk?

Az ilyen jellegű problémákat, magától értetődő, hogy gyorsan és hatékonyan orvosolni kell. Amint azt láthatjuk, egyes esetekben az épület épsége, míg más esetben, mint a penész kialakulásánál, az egészségünk foroghat kockán. Amennyiben nem szeretnénk a fent említett kockázatokkal szembenézni, érdemes a lehető legoptimálisabb technológiai megoldásokhoz folyamodnunk, hogy kizárhassuk a további felmerülő kellemetlenségeket.

Egy jó tanács: Ne gondolkodjon, cselekedjen!

Amennyiben régi épület, akár műemléképület felújításán gondolkodik, úgy ez az eljárás semmiképpen se kerülje el a figyelmét. A felsorolt problémák, vagy már réges-rég jelentkeztek és látható nyomai vannak, vagy a nem túl távoli jövőben kell majd számolnia velük. Amennyiben pedig, újabb építésű ingatlannál merül fel a kapilláris víz vagy már nedvesség okozta kár, úgy mindenképp lépnie kell ingatlanának megóvása érdekében. Ehhez nyújt kellően gyors segítséget és teljes körű megoldást az skflex.hu által forgalmazott SikaMur InjectoCream-100. Ha kérdése merülne föl az alkalmazást illetően, kérjük bátran keressen minket nyitvatartási időben, és szakértő kollégánk válaszolni fog az esetlegesen felmerülő kérdéseire.